Drága La femme szalon, kedves Lányok!
Véget ért a csodálatos esküvőm, fel kell ébredni az álomból. Nagy boldogsággal tölt el, hogy a Nagy Napom tényleg olyan lett, mint amilyet megálmodtam. Egy nőnél talán ez nem is csoda, hisz az Esküvő – ha lehetünk önzők kicsit – inkább a hercegnőkről, mintsem a hercegekről szól! Az én esetemben ez különösen igaz volt. Bár a Férjem is nagyon élvezte az esküvőnket, de a bennem lezajló érzések mégis mások voltak. Nem pusztán boldog, elégedett és izgatott voltam, hanem nagyon büszkének és különlegesnek éreztem magam. Ez az érzés nem a hajnal 4:00-kor kezdődő fodrász szalonban kezdődött és nem is az azt követő kozmetikában, ahol álomszép sminket varázsoltak nekem, hanem abban a pillanatban járta át az egész testem, amikor a lányos ház ajtajából kiléptem a leendő Férjem elé, aki akkor pillantott meg először a csodálatos Rosa Clara Rhodesia álom ruhámban.
Amit akkor az arcán láttam, az felért minden csodával, amit addig az életemben tapasztaltam. Büszke volt, csodált, elégedettség töltötte el és borzasztóan szerelmes lett belém. Akkor vált a párkapcsolati szerelem házastársi szerelemmé. Erre nem minden ruha képes, higgyétek el nekem. Vagyis lehet, hogy minden ruha képes erre de nem mindegy, hogy ki viseli. A Rhodesia egy rendkívüli esküvői ruha, benne van az a varázs, amiből egy van az életben. Amit ha egy hosszan átmulatott éjszaka után, smink nélkül, szétborzolt hajjal felveszek, különlegesnek és csodálatosnak érzem magam. Ezt a Csodát pedig én Nektek köszönhetem! Rendkívüli türelemmel és odafigyeléssel foglalkoztatok velem. Nem vevőnek éreztem magam, hanem egy különleges embernek , akinek a Nagy Napjára készültök. Láttam rajtatok, hogy azt szeretnétek, hogy valóban tökéletesen nézzek ki az esküvőmön. Boldogan néztétek, ahogy a tükör előtt órák hosszán át állok és csodálom a ruhámat. Nektek ez a „munkátok” de mégsem azt éreztem, hogy dolgoztok hanem azt, hogy velem együtt örültök. Erre nagyon kevés Szalon képes! Lehet mosolyogni egy menyasszonyra, lehet kedvesen beszélni vele, de átérezni a boldogságát, az már ritka! Ti velem együtt voltatok boldogok, azt láttam a szemetekben, ami az enyémben volt. És ami akkor volt a szememben, az örökké bennem maradt. Mert hála Nektek, teljesült életem egyik legnagyobb álma: Én voltam a legcsodálatosabb és legboldogabb menyasszony az egész világon!
Köszönettel: Petrovszkiné Pátkai Lilla
Békéscsaba, 2015. 07.18.
